Sekrestye Színpad Történik Wartburg várában a XIII. század elején…
A kis Erzsébet négy éves korában kerül a thüringiai udvarba későbbi férje bátyjának menyasszonyaként, ahol már gyermekként a szegények istápolásán fáradozik, amint pozsonyban is tette. Ahogy a kislány nő, egyre többet nyújt a rászorulóknak, élelemmel, ruhákkal segíti őket, akár saját öltözékét is odaadja. Mindezt a Fejedelemasszony és udvara egyre ellenségesebben figyeli, majd a Fejedelem, és később az ifjú vőlegény halála után végképp betelik a pohár, döntenek: Erzsébetet haza kell küldeni. Lajos azonban kiáll mellette, sőt megvallja szerelmét, feleségül veszi Erzsébetet és három gyermekük születik. Az ifjú őrgrófné – továbbra is ellenséges pillantásoktól kísérve – tovább folytatja áldásos, szeretetteljes szolgálatát a szegények felé. A családban egyre több a vita emiatt, így, amikor megtiltják neki, hogy adakozzék, és ő mégis útra kél az est beálltával, nem meglepő, hogy férje szelíd kérdésére – hogy ne szítson több ellenségeskedést – Isten nevét hívva segítségül, és azt mondja: rózsák vannak a kötényében…